Sokszor merül fel a kérdés, hogy a különböző latte variációk, az ízesítéseknek hála mennyire jelenthetnek eltérő gasztronómiai élményt – hiszen a tejeskávé azért alapvetően csak tejeskávé marad. Valójában, odafigyeléssel választott, minőségi kiegészítésekkel az olyan teljesen azonos alapokból is, mint két latte, teljesen más és más karakterű, gyökeresen eltérő ízvilágokat tudunk felépíteni, amelyek egy-egy alkalommal akár személyes emlékeinkig is terjeszkedhetnek. A Costa baristáját, Hámori Tibort kérdeztük, hogy mitől is nyeri el egy Toffee latte, vagy az ital karamellás, fahéjas, illetve vaníliás változatai egyéni karakterüket.

Costablog.: Hogyan lesz egy alap lattéből a barista keze alatt önálló karakter?

Hámori Tibor: Az alap Costa latte egy monin ízesítéstől lesz vaníliás/fahéjas/karamellás. Ezek az ízesítők cukoralapúak általában (mogyoró, vanília, karamell létezik cukormentesben is), így tovább édesíteni már nem kell ezeket az italokat. Azért is nagyon praktikusak az ízesítések, mivel az emberek zöme úgyis cukrozza a kávéját, így azonban még egy csavart hozzá tud tenni az összhatáshoz (kap valami kis pluszt az alap kávé alapíz mellé).

Cb.: Miben tér el egymástól a Toffee, a karamellás, a vaníliás, vagy épp a fahéjas latte ízvilága, hangulata?

H.T.: Kezdjük talán a napokban kiemelt ajánlatként is futó Mogyorós Toffee latténkkal. Először is ennél az italnál tisztábban kell lennünk azzal, hogy mit is jelent az ital neve. Nagyon sokan itthon nem tudják, hogy a toffee kifejezés egy angol szó a vajkaramellára. Ha azt mondjuk Mogyorós Vajkaramellás Tejeskávé, akkor talán mindenki könnyebben azonosítja be ezt az italunkat. Ez a latte változat nem azokat szeretné megszólítani, akik a kávé valódi ízét keresik önmagában, inkább azoknak szól, akik a kávé élénkítő hatását szeretnék átélni egy édes, töményebb kontextusban.

Alapvető karakterét az alján lévő Toffeenut ízesítés adja, ezt zárja le az ital tetején található tejszínhab karamell szósszal, valamint darált pörkölt mogyoródarabkákkal. Aki tényleg édességpárti, az mindenképen kóstolja meg ezt a lattét egy mogyorós-karamellás brownie-val, tejszínhabbal és karamell szósszal. Ez a duó vélhetően az édességkedvelők Szent Grálja. Ha valaki egy kicsit kiegyensúlyozottabb, kevésbé édes koncepcióra vágyik, akkor nyugodtan társítson mellé egy Erdei Gyümölcs Tortát ahol a bogyósgyümölcsök fanyar íze és a vaníliakrém lágy bársonyossága tökéletes kísérője lesz az italnak, de nagyon jó párosítás a mostani menünkben szereplő házi szilváspiténkkel is.

Cb.: Mi a helyzet a másik három változattal?

H.T.: Ha megnézzük a további három ízt (karamella, vanília, fahéj), mindjárt kiderül számunkra, hogy ezek a változatok elég gyakran kerülnek elő az ünnepek közeledtével, illetve a téli időszak során. A fahéj és a karamell is egyértelműen olyan aroma, karakter, amely a melegséggel, felmelegedéssel társul a legtöbbünk számára – mondjuk, mikor az ember átfagyva bemenekül egy Costába és arra vágyik, hogy valami forró és édes dolgot tudjon elfogyasztani. Emellett a fahéjban ott rejtőzik a kelet titokzatos világa, fűszeressége, ami a kávéval párosítva mostanság már kicsit talán klisésnek hathat, de ettől még higgye el mindenki, hogy abszolút eredeti élményt nyújt, bármikor választjuk. A vanília pedig egy olyan alapvető dolog a mai európai kultúrában, amivel az emberek többsége már gyermekkorában megismerkedik. Ezzel az ízzel és illattal épp ezért nagyon gyakran szoros kötődés alakul ki, hiszen fontos emlékeket idéz fel: például mikor a nagyival sütötte a vaníliás piskótát és kisgyerekként a konyhában segédkezett az ember. Az emberek legtöbbször nincsen tisztában azzal, hogy egy-egy illat vagy zamat mennyi mindent képes felidézni, és mindez ott lapul a csészékben.