Igazán dinamikusan debütált a nemzetközi versenyporondon Akócs Levente barista maestro, a Costa KÖKI üzletvezető-helyettese, aki egyből egy harmadik hellyel tért vissza a lánc barista bajnokságának rigai, európai nagydöntőjéről. Leventével egy kis pihenést követően versenyről, élményekről és tapasztalatokról beszélgetett a Costablog.

Costablog: Egy igazán szép harmadik hellyel tértél haza Rigából. Hogy tetszett életed első nemzetközi versenye?

Akócs Levente: A kinti megmérettetés nagyon tetszett, versenyhelyezetek tekintetében életem eddigi legmeghatározóbb élményét szereztem meg Rigában. Mind a tematizáció, mind a verseny felépítése abszolút profi volt. Sokan azt tartják, hogy a franchise baristák nem képviselhetik azt a szakmai tökéletességet, amit egy-egy kisebb kávézótól várhatnánk, azt hiszem ez a rendezvény is bizonyította, hogy nincs így. Van lehetőség, hogy megmutassuk magunkat és a mezőnyt elnézve bárki megbizonyosodhat egy ilyen rendezvényen, hogy kvalitások tekintetében bőven megálljuk a helyünket a szakmában. Egy más hangulatú világ, de ettől még ugyanazon a magas szakmai színvonalon dolgozunk, mint bármelyik képzett kollégánk. Az pedig hogy ebben a környezetben a saját hazánkat képviselhetjük egy egyedülálló élmény, amire az ember mindig büszke lehet.

Cb.: Másfél ponttal csúsztál le a második helyről. Mi történet?

A.L.: A hátrány a kreatív ital elkészítésekor jött össze, ahol akadt egy kis problémánk. Az alapanyagnak szánt körte, amit magammal vittem, pépesre tört az út során. Ottani körtét kellett használnom, hogy áthidaljuk a nehézséget, amit nem tudtam lekóstolni, kipróbálni, kicsit hazardíroztunk ebben a versenyszámban. Az ital körte alapú volt, így pont a legmeghatározóbb alkotóelemmel akadtak gondjaink. Nem is sikerült úgy, ahogy vártuk, ami végül a pontokon is meglátszott sajnos. Szerettem volna a dobogóra kerülni, az első napon a standard italok esetében nagyon jól szerepeltem, minden, az espresso, capuccino, latte és a zsűri által választott ital egyaránt szinte tökéletesen sikerült, versenyidőn belül is maradtam, ezért nagy reményekkel vártam a végső fordulót. Mindettől függetlenül úgy érzem, hogy a harmadik hely is nagyon szép eredmény.

Cb.: Ricardo Costa, a verseny első helyezettje egy későbbi interjúban elismerően nyilatkozott a mezőny felkészültségéről. Mennyire érezted erősnek az ellenfeleket?

A.L.: Az biztos, hogy mindenki nagyon felkészült erre a versenyre, szakmailag kifogástalan produkciókat láthattunk. Érződött, hogy mindenki a nemzeti forduló győzteseként érkezett Rigába. Egy-két versenyző az első nap őrlővel vívott küzdelmei után kicsit veszített a lelkesedéséből, de a fináléra végül mindenki kipihenten, a legjobb formáját hozta. Látszott, hogy sokszor legyakorolt profi produkciókkal készültek és szeretnének minél jobb eredményt elérni. Nyíltsisakos küzdelem volt, ráadásul a rivalizálásba semmilyen negatív hang nem keveredett bele, sportszerűen, egymást is bátorítva mutattuk be az italokat.

Cb.: Legutóbb mesélted, hogy legjobban a családod izgult a verseny előtt. Mit szóltak végül az izgalmakhoz?

A.L.: Folyamatosan beszélgettünk a három nap alatt, próbáltam mindig értesíteni őket a legújabb fejleményekről. Sikerült őket megnyugtatni, de eleinte tényleg nagyon izgultak, végül már az utazás miatt is. De a folyamatos kommunikáció mindenkit megnyugtatott, az eredménynek végül pedig természetesen ők is és a barátnőm is nagyon örültek.

Cb.: A kollégák a kávézóban, hogy élték meg a kalandot?

A.L.: Mindenki nagyon izgult itt is. Enikő, az üzletvezetőnk folyamatosan érdeklődött, hogy hogyan állunk, de a csapat is folyamatosan követte az eseményeket és érdeklődött felőlem. Nagyon örültem nekik, rengeteg támogatást jelentettek végig.

Cb.: Ha meg kéne ragadnod egy momentumot a döntőből, ami a legjobban tetszett, mit emelnél ki?

A.L.: Talán az eredményhirdetés utáni pillanat. Most nem arra gondolok, hogy ekkor már tudtam, hogy harmadik helyen zártam. Az emberi tartalma fogott meg, amikor mindenki kicsit kiengedett és örült, hogy eredménytől függetlenül mind megfeleltünk egy mércének, hogy teljesítettük, amiért kiutaztunk, hogy sikeresen megmutattuk magunkat és képviseltük a hazaiakat. Amikor ennek tudatában mindenki rosszallás nélkül gratulált mindenkinek, őszintén, az tényleg egy felemelő pillanat volt. Ekkor összegződött az addigi munkánk, a támogatás, amit kaptam az itthoni Costától, a vezetőségtől, Unyi Bálint taraining managertől, aki iszonyatosan sokat segített a kéthetes felkészülés alatt, Nagy Bernadettől, aki kiutazott velem és mindenben segített, családomtól, barátnőmtől, kollégáktól, akiknek mindent tényleg nagyon köszönök.